4) Önkéntesség: a mediáció folyamatában minden fél a saját akaratából vesz részt, és érdeke fűződik a közös megoldás megtalálásához. (A bírósági tárgyaláson az alperes a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságának kényszerítő hatására vesz részt).
5) A felek elégedetten távozhatnak az egyezség után. A közvetítői gyakorlat garantálja, hogy az eredményeként létrejövő egyezség a jogvita minden résztvevője számára sikert és elégedettséget nyújt. (A peres eljárás befejeztével a pervesztes, de sokszor még a pernyertes fél is elégedetlen az ítélettel.)
6) Teljes titoktartás: a feleken és a mediátoron kívül – aki titoktartási kötelezettséget vállal – más nem szerez tudomást az ügyről. A mediációs tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. (Ezzel ellentétes a bírósági eljárásnak az a gyakorlata, hogy a tárgyalásra bárki bemehet, sőt még a média képviselői is jelen lehetnek. A hosszan tartó per – különösen, ha a média is tudósít róla – rossz színben tünteti fel a pereseket a közvélemény előtt.) A közvetítői eljárás során a közvélemény és a versenytársak nem értesülnek sem a vitáról, sem annak kimeneteléről. Mindaz, ami a mediációs üléseken elhangzik, zárt körben marad. A közvetítő a felek összes titkát köteles megőrizni. Még tanúként sem lehet meghallgatni egy későbbi perben, mivel a mediátornak meg kell tagadnia a vallomástételt mindazokról a tényekről, amelyekről a mediáció során szerzett tudomást.